Gemza Péter a Csokonai Színház igazgatója

A Csokonai Színház épülete felújítás alatt van, tavaly óta több helyszín között oszlanak meg az előadások – ez mind a produkciósoktól, mind pedig az előadóművészektől nagy rugalmasságot és odafigyelést kívánt. Hogyan lehet egy ilyen helyzetben összetartani és motiválni a társulatot, sőt, készülni az évadra és nyárközepi premierrel is előállni?

Nem tagadom, nehéz volt számunkra az elmúlt két év, hiszen 2020 augusztusában költöztünk ki a több mint 150 éves történelmi épületből. Valóban különböző ideiglenes játszóhelyek között ingázott a társulat, de ami még fontosabb, a társulattal együtt a közönség is. Felemelő volt látni, hogy a nézőink érezték és értékelték azt, hogy milyen erőfeszítést kíván ez a társulat minden szegmensétől: a műszaki dolgozóktól az adminisztráción keresztül egészen a színművészekig. Ez az összefogódzkodás tette lehetővé, hogy megszülessen többek között a Highlights of Hungary díjra jelölt, vitrinszínházi Hamlet, illetve idén nyáron egy szabadtéri Varázsfuvola-előadás is.

A Csokonai Színház két állandó helyszínnel bővült idén – melyek ezek és mivel egészítik ki a színház portfólióját?

2021 szeptemberétől került a Csokonai Színház kezelésébe a Nagyerdei Szabadtéri Színpad, amely több mint ezerfős nézőterével Debrecen nyári kulturális életének egyik legfontosabb színtere. Az idei nyár volt az első, amikor a színpadot már mi programoztuk és üzemeltettük, és várakozáson felüli volt a sikere. A nézői visszajelzések abszolút azt mutatják, hogy nagyon jól megfértek egymás mellett a Csokonai saját produkciói és a vendégelőadások. Néhány nappal ezelőtt pedig megnyitottuk végre a Csokonai Fórumot, amely Magyarország és a régió legmodernebb színházépülete. Egy minden technikai igényt kiszolgáló kulturális komplexum, amely két színházteremmel rendelkezik. Itt tűzzük mostantól műsorra a kamara- és stúdióelőadásainkat.

A város kulturális palettáján eddig is meghatározó szereplő volt a Csokonai Színház, ami most még hangsúlyosabbá vált. A tervek szerint milyen szerepkör és feladat hárul az intézményre?

A Csokonai Színház alapítása óta Debrecen kulturális életének zászlóshajója, és nemzeti színházi státuszunk eddig is jelezte, hogy a Csokonai megkerülhetetlen szereplő a régióban. Ezt a regionális szerepet erősíti meg az az ökoszisztéma, amelyet a játszóhelyek bővítésével, a szervezeti struktúra átépítésével és hitvallásunk újrafogalmazásával alakítottunk ki. Küldetésünk szerint a Csokonai a nemzetközi művészeti áramlatokkal termékeny kapcsolatot ápoló, nyitott, innovatív alkotóközösség. Művészeti programjában központi szerepet kap a regionális és nemzeti értékek legmagasabb színvonalon történő képviselete, a kortárs dráma és az általa felvetett társadalmi kérdések, a színházi nevelés és a fiatal alkotókkal való együttműködés.

A pandémia alatt gyorsan és rugalmasan alkalmazkodtatok a helyzethez – még külön, specifikus rendezés is született a távolságtartás figyelembevételével. Mit gondolsz: a hullámokban visszatérő vírushelyzet, a nehezedő gazdasági helyzet mennyire befolyásolja majd a közönség élő részvételi hajlandóságát? Miben látod az online szerepét hosszabb távon?

Ahogy említettem, a mi közönségünk épp a jelenlétével jelezte, hogy velünk van, támogatja a társulatot az ideiglenes játszóhelyek okozta bizonytalanságban. A kifejezetten a Covid-helyzetre reagáló Hamlet számomra azért volt fontos vállalás, mert bizonyította, hogy az élő színház is alkalmazkodhat úgy a járványhoz, hogy ne veszítse el önmagát. A kortárs magyar drámák színpadi adaptációit felvonultató Deszka Fesztivál különkiadása, a Deszka Digital viszont egy hibrid megoldást alkalmazott: a vetített előadásokat élő közönség nézte, vagyis a színház megmaradt közösségi élménynek. Én az online színházból elsősorban a közösségi élményt hiányolom, ugyanakkor nyitott vagyok minden innovatív megoldásra.

Sok kihívással tarkított, hatalmas ívet járt be az intézmény, mióta átvetted a vezetését. Melyek a legfőbb céljaid most igazgatóként?

Szeretnék nyugodt körülményeket teremteni a társulat számára. Megérdemli ez a közösség, hogy az infrastruktúra, a szervezi felépítés és financiális háttér végre ne akadályozza a művészeti munkát, hanem támogassa azt. Az infrastrukturális háttér a Csokonai Fórum megnyitásával és a történelmi épület 2023-ra tervezett újranyitásával adott lesz. A szervezeti struktúrán folyamatosan dolgozunk, hogy még hatékonyabb és reziliensebb legyen. A financiális háttér van még hátra, ami nem könnyű kihívás, de akik ismernek, tudják, nem szoktam lemondani a terveimről.

Miklós Eszter kommunikációs és marketing vezető

A hivatalos színházi évad most szünetel, de ti nem álltatok le – nemrég volt nagysikerű premieretek, a Varázsfuvola. Hogyan tudtátok mozgósítani a közönséget?

A Nagyerdei Szabadtéri Színpadot idén nyáron már mi programoztuk és üzemeltettük, ennek természetes velejárója volt, hogy nem álltunk le a kőszínházi szezon végén. Az elmúlt két év a járványhullámok miatt egyébként is átírta az évadok nyitását és zárását, nem csak a #mindenholszínház, hanem a #mindenkorszínház is az életünk részévé vált. Így került műsorra a nyár közepén, július 31-én A varázsfuvola bemutatója, a Csokonai Színház igazgatója, Gemza Péter rendezésében. Végül egy nappal később, az esőnapon, de ezerfős, teltházas nézőtér előtt tudtuk bemutatni a produkciót. A siker titka szerintem az volt, hogy nagyon hatékonyan tudtuk használni a különböző kommunikációs csatornákat. Csak hogy néhány példát említsek: a Csokonai Színház CRM-rendszerét (ebben a Culture.Crane a partnerünk), a Nagyerdei Szabadtéri Színpad közösségi média felületeit és a Debreceni Ünnepi Játékokat szervező Coopera PR-tevékenységét.

Többszörös kihívással küzdöttetek meg: a Csokonai Színház épületének felújítása alatt fenntartani az aktív kapcsolatot a közönséggel, amit még jelentősen megnehezített a pandémia is. Hivatalosan három alintézmény, gyakorlatilag 5 helyszín, eltérő profillal, ezáltal eltérő célcsoportokkal is. Hogyan lehet hatékonyan kommunikálni egy ennyire szegmentált közönséggel?

Szerintem a kulcsszó a tudatosság. A különböző célcsoportok (akár műfaji vagy korosztályi tekintetben) megszólításában és a tudatosságunk fejlesztésében sokat segített a CRM. De hogy egy nagyon egyszerű példát mondjak: a közösségi média felületek elemzéseit tekintve is egyértelmű, hogy a minket követők 80 százaléka nő. Ők adják tovább a híreinket, ők hívják el színházba a barátjukat vagy a párjukat, és ők ülnek ott a szülői értekezleteken is, amin a színházbérletről döntenek a szülők. Ha tudjuk, hogy a csatornáink nagy részén nőkkel “beszélgetünk”, az már nagyon sokat segít az üzeneteink megfogalmazásában.

Több éve sikeresen használjátok a Culture.Crane közönségmenedzsment rendszerét. Miben tudta segíteni a munkátokat az adatalapú szemléletmód és a személyre szabott kommunikációt biztosító CRM rendszer? Milyen eredményekről tudsz beszámolni?

Az elmúlt évek nagy felismerései közé tartozott, hogy a kortárs drámákkal foglalkozó Deszka Fesztivál közönsége nem a Csokonai Színház állandó nézőtáborából kerül ki. A fesztiválközönség nem feltétlenül követi a Csokonai Színház híreit, nincs feliratkozva a hírlevelünkre, nem olvassa a társulattal kapcsolatos sajtóhíreket. Az ő elérésükben nagyon sokat segít az, hogy vissza tudunk nyúlni a fesztivál értékesítési adataihoz, és ha a vendégek beleegyeztek az adataik felhasználásába, akkor el tudjuk érni őket a következő fesztivál alkalmával is. Időt, energiát és nem utolsósorban pénzt spórolunk azzal, hogy nem a Csokonai Színház szokásos csatornáin próbáljuk ezt a fesztiválközönséget utolérni.

Borítókép: Máthé András