Nyelv: culture crane
 
Culture Crane
 
Culture Crane
carbon crane

“…Építsünk a hagyományainkra, de használjuk ki a 21. századi technológiát, kapcsolódjunk a körülöttünk lévő világhoz és széles közönségrétegét vonzzuk be”

Dátum: 2022. 05. 01 13:05

Interjú Szálka Zsuzsannával, a Magyar Zene Háza szakmai koordinációs igazgató-helyettesével

 

– A Magyar Zene Háza nem csupán egy csodálatos új helyszín, hanem egy küldetéssel rendelkező intézmény a magyar kulturális szcéna palettáján. Mesélj kérlek, hogy mi ez a küldetés!

– A Zene Háza küldetése, hogy “minden család, gyerek és fiatal felnőtt életében kapjon meghatározó szerepet a zene. Ezt a magyar népzene, a klasszikus zene, a populáris zene és minden egyéb globális zene értékeinek ápolásán, élmény alapú bemutatásán keresztül érjük el. Feladatunknak tekintjük, hogy közösséget építsünk, közösségi élményeket hozzunk létre, és miközben ápoljuk a hagyományokat, az intézményt jellemezze a progresszivitás, a kísérletezés és a felfedezés öröme – a kiemelkedő minőség minden téren. Határok nélkül szeretnénk a lehető legszélesebb műfajkínálatot nyújtani. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy fórumot adunk fiatal zenésztehetségek számára és támogassuk az egyéni hangokat, az unikális megszólalásokat, a fősodortól eltérő produkciókat és színtereket. Szeretnénk felmutatni a magyar zene színességét és mélyrétegeit. Célunk, hogy gondozzuk a magyar zenei múltat. Szeretnénk lehetőséget biztosítani a zenei körforgásban kevésbé exponált előadóknak hiánypótló programokkal, hazai, valamint magyar és nemzetközi előadók együttműködésében megvalósuló premier-eseményekkel.”

A Zene Háza küldetését három tartalmi pillérével szeretnénk alátámasztani és támogatni. Az állandó zenetörténeti kiállításban az európai és azzal szorosan összefonódva a magyar zenetörténet egy-egy fontos epizódjára koncentrálunk és ezeket próbáljuk bemutatni, minél megfoghatóbb és átélhetőbb módon, használva a 21. századi technikai adottságokat. A hangdóm, az időszaki kiállítás és a kreatív hangtér is abban segít, hogy a zenei tapasztalás minél közelebbi és átélhetőbb legyen.

Az élő koncertjeink esetében kiemelten fontos a sokműfajúság és a műfajokon belüli sokszínűség megjelenése. Minden téren igyekszünk újat alkotni és minél közelebb kerülni a közönségünkhöz.

A zenepedagógia pedig ernyőként fogja össze a másik két pillér tevékenységeit. Célunk, hogy elmélyítsük a kapcsolatot a látogatók és a zene között. Játsszunk zenét! Ez az egyik szlogenünk, amely kifejezi célkitűzésünk, azt, hogy a zene sokszínűségét az élményszerű felfedezésen keresztül tapasztalhassa meg a látogató. Lényeges, hogy mindenféle előképzettség nélkül élvezhetőek legyenek a programjaink. A kreativitás, az egyéni értelmezés, a mai életünkhöz való kapcsolódás szerepel programjaink fókuszában.

 

Fotó: Hajdú jános

 

– Amikor programokat tervez egy kulturális intézmény, akkor művészeti koncepció mellett felméri, hogy milyen és mekkora közöségszegmenst szólít meg, kíván aktivizálni. Egy újonnan nyíló, meghatározott profillal bíró helyszín esetében, hogy indul ez a folyamat? Mi a kiindulási pont – a koncepció vagy a potenciális közönség és jellemzőinek meghatározása?

– Az értékek meghatározásával indul a munka, illetve annak a megfogalmazásával, hogy miben is szeretnénk újat nyújtani az előadásainkkal.  

A Zene Háza építészeti szempontból is nagyon magasra tette a lécet. Sou Fujimoto japán építész alkotása újszerű, hihetetlen kreatív megoldásokkal és nagyon szervesen kapcsolódva a Városliget természeti adottságaihoz. A koncerttermek üvegfalai nyitottságot sugároznak és egy folyamatos kapcsolatot teremtenek a külvilággal. Számunkra igen fontos, hogy építsünk a hagyományainkra, de használjuk ki a 21. századi technológiát, kapcsolódjunk a körülöttünk lévő világhoz és széles közönségrétegét vonzzuk be.  

Egy másik kiindulási pont, hogy a programjaink legyenek “zeneházasok”, ami azt jelenti, hogy az ismeretterjesztés és a kapcsolódás a közönségünkkel legyen tetten érhető minden előadásunkban, programunkban. 

 

– Ha egy új színfolt jelenik meg a kulturális kínálat palettáján, természetes, hogy más helyszínektől, programoktól von el közönséget. Volt -e olyan meghatározott érdeklődésű közönségréteg, akiknek eddig nem feltétlen volt helyszínhez kapcsolódó a programválasztása? Tudatosan terveztétek-e új hallgatóság megszólítását, bevonását?

– Ezzel nem teljesen értek egyet, mert amikor a MÜPA 2005-ben megnyílt, akkor számos helyszín aggódott a közönségcsökkenéstől, de azt vettük észre, hogy a kínálat bővülésével a közönség is bővült. Többen kezdtek el koncertekre járni, mint előtte. Abban sem vagyok biztos, hogy a mi közönségünk programválasztása helyszínhez kötött. Igyekszünk olyan programokat hozni, amik valamilyen szempontból újak, mint az eddigi kínálat. Sok együttműködést kezdeményezünk nemzetközi és magyar előadók között, amelyek során hazai előadóknak nyílik lehetősége, akár hosszabb időt is együtt alkotni nemzetközi művészekkel a koncert előtti napokban. Illetve a komolyzene terén például egész más a programalkotásunk, mint a hasonló intézményeknek. Rövidebbek a koncertjeink és legtöbbször társművészetekkel – képzőművészettel, irodalommal, vizuális művészetekkel és így tovább -, kombináljuk az előadást. Emellett igyekszünk együttműködni különböző egyetemekkel. Nyáron lesz egy fesztiválunk, amelyet a MOME diákjai kurálnak mind zenei, mind vizuális szempontból. Ennél az a cél, hogy a fesztivál kurátorai abból a korosztályból kerüljenek ki, amelyet meg akarunk szólítani. Egész egyszerűen ők tudják legjobban, hogy mi ennek az adott korosztálynak az izgalmas és cool. 

Fotó: Hajdú János

 

– A nyitást követő időszakban nagyobb az általános érdeklődés, amely az idő során letisztult közönségszegmensekhez vezet. A Magyar Zene Háza esetében mi a hosszútávú cél? Ki(k)nek tervezitak a programokat?  
– Igazából hosszútávon is egy széles közönségbázisra építünk, inkább azt próbáljuk elérni, hogy az események kapcsán szegmentáljuk a közönséget, hogy célzottabban tudjuk őket megszólítani. A koncertek esetében leginkább a budapesti fiatal és középkorú felnőtt célközönséget tudjuk elérni. A zenepedagógiai foglalkozásainkkal a 6 hónapostól, az óvodás és iskolás korosztályon át, a kamaszokat is megszólítjuk különböző programjainkkal, de hamarosan indul a kifejezetten nyugdíjasoknak szóló foglalkozásunk is. Emellett küldetésünk, hogy be tudjunk kapcsolódni különböző támogatási programokba, amelyek vidéki iskoláscsoportok utaztasást fedezik, így biztosítani tudjuk zenepedagógiai kínálatunkat a Budapesten kívüli célközönségnek is. 

– A nyitás óta mit tapasztaltok? A tervezetthez képest mit mutat a valóság? Milyenek a visszajelzések?

– Szerintem erre érdemes visszatérni egy fél év múlva, mert szerencsére most az újonnan megnyílt intézmény és az épület iránti érdeklődéssel biztosítani tudjuk a teltházakat. Reméljük, hogy ez a tendencia hosszútávon is tartható lesz. 

– Régóta szívügyed a kortárs, ami a világ nagy részén misszió. Hogy látod az elmúlt évek eredményei tükrében – mennyire nyitottak az emberek az új, a szokatlan megtapasztalására, beengedésére? Látsz tendenciát? 

– Valóban nagyon fontos számomra a kortárs zene támogatása és népszerűsítése. Szerintem pont a mi “zeneházas” megoldásaink segítenek abban, hogy a közönséghez közelebb kerülhessenek a kortárs műfajok. Ismeretterjesztés, interaktivitás, társművészetek jelenléte, illetve a program struktúrálása művészeti és közönségbarát szempontokból is.   

– Mit fogalmaznál meg szakmai célnak a kortárs (előadó)művészet terén a következő 5 évre? További ismertetést? Közönségépítést? Netán közösségépítést? 

– Én leginkább a kortárs zenéről tudnék nyilatkozni, mert a többi műfajban nem annyira vagyok otthon. Szerintem az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál és hasonló kezdeményezásek sokat tettek és tesznek a kortárszene népszerűsítéséért, és a közönsége is növekszik ezeknek a koncerteknek. Lényeges a közösségépítés, amelyet koncertek mellett interaktív programokkal lehet elősegíteni. Emellett fontos a zeneszerzők és a közönség találkozása és az egymás közötti kommunikációja.  Nem csak a kurátoroknak, de a zeneszerzőknek is hasznos figyelembe venni, hogy kinek írják a műveket, és mit szeretnének a közönség felé kommunikálni.  

Ördögkatlan Fesztivál

Fotó: Karlóczy Dominik

 

– Tanítasz, feszitvált szervezel, progamot koordinálsz, folytathanám hosszan a sort. Mit csinál Szálka Zsuzsi, amikor épp nem ezeket?

Valóban, a Zene Háza igazgató-helyettese vagyok és emellett Bécsben és Budapesten is tanítok. Azonban az Átlátszó Hang Fesztivált már nem szervezem. Az Ördögkatlan Fesztivált nem tudtam elengedni, de ott csak egy kisebb helyszínnek vagyok a gazdája. Az viszont egy újabb trend, hogy a hétvégéim szabadok, akkor nem dolgozom. Szabadidőmben leginkább szociális életet élek, családdal és barátokkal. A kreatívkodás is fontos része az életemnek: varrás, főzés, sütés. llletve a Dunkanyarban szeretek kikapcsolni: evezni, biciklizni, vagy a családom apróbb tagjaival kavicsot dobálni a Duna-parton.

 

Borítókép: Posztós János